„Tegnap óta a helyzet számunkra megváltozott: hivatalosan tudomásunkra hozták a békefeltételeket.Érzem a felelősség roppant súlyát, amely reám nehezedik abban a pillanatban, amikor Magyarország részéről elsőnek kell szólnom ezekről a feltételekről...

De tétovázás nélkül nyíltan kimondom, hogy a békefeltételek, úgy, amint Önök szíveskedtek azokat nekünk átnyújtani, hazám számára lényeges módosítások nélkül elfogadhatatlanoknak látszanak. Tisztán látom azokat a veszélyeket és bajokat, amelyek a béke aláírásának megtagadásából származhatnak. Mégis, ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének az elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között, úgy tulajdonképpen azt a kérdést kellene feltennie magának: legyen-e öngyilkos azért, hogy ne haljon meg.”

(Párizs, 1920. január 16.)

Apponyi Albert

1

 

Raffay Ernő szerint ma is nagyon időszerű gróf Apponyi Albert trianoni beszéde.

A világtörténelem egyik legjelentősebb beszédével érvelt 100 évvel ezelőtt gróf Apponyi Albert a trianoni diktátum ellen, ám Európa lelkiismeretét nem tudta megszólítani, a fejlett Nyugat kiszolgáltatta hazánkat a hiénaszellemű politikának.

„Apponyi Albert beszédét a magyar nemzet védelmében elmondott egyik legkomolyabb és legszebb 20. századi beszédnek tartom, hisz olyan érveket sorol fel, amelyek azóta is érvényesek. A Kárpát-medence természeti és gazdasági egysége tény, a magyarság erős kulturális tényező, az utódállamokban pedig több millió magyar él mind a mai napig. Apponyi a hazája érdekében, reálpolitikusként gazdasági, földrajzi és kulturális érveket mondott a területi integritás mellett. Jól látta, hogy a magyarok úgy nyerhettek volna, ha népszavazást írnak ki a vitatott területeken, és ez volt a legfőbb javaslata is, hisz így erőszak nélkül lehetett volna megváltoztatni a franciák által tervezett határokat. Persze, ha a győztesek nagyvonalúak lettek volna, de nem voltak azok”– mondta Raffay Ernő történész Apponyi Albert gróf beszédének 100. évfordulója alkalmából.

Raffay Ernő szerint Apponyi gróf beszédének itthon nagy hatása volt, hisz az egész Horthy-korszakban azokat az érveket használták a revíziót követelő törekvésekben, amelyeket a politikus akkor elmondott.

„Statisztikusok és geográfusok részletesen kidolgozták Apponyi Albert érveit, tudományosan alátámasztották a mondanivalóját. Beszéde jó injekciót adott a földrajztudománynak is, Cholnoky Jenő földrajztudós bizonyította be, hogy a Kárpát-medence geográfiai, gazdaságföldrajzi egység.

Apponyi beszéde mégis a magyar emberekre hatott leginkább, a napilapok közölték és kommentálták”– mondta a történész.

Magyar volt. Öntudatos, önérzetes, nemes és – fölöttes. A levert Magyarország a győztesek gyülekezetében egy fejjel magasabb volt. Nekünk itthon méltóknak kell lennünk hozzá.”

"Nem gőgösködünk – sokkal szegényebbek vagyunk. Nem koldulunk – sokkal gazdagabbak vagyunk. Nem dühöngünk – sokkal önérzetesebbek vagyunk ehhez. Gyászolunk, mert betelt a méltatlanság pohara, de halott nincs a háznál.”

E sorok 1920 január 18-án láttak napvilágot és Apponyi Albert szereplését értékelték.

„Nekünk itthon méltónak kell lennünk hozzá” –  ez lehet a kulcsmondat, az üzenet, a jelen magyarságának is. Mert amikor elhangzik ez a szó : Trianon , mindenfelől tódul a szóáradat, az írott sajtóban és a virtuális térben, sokaknak van véleménye , álláspontja  ezzel kapcsolatban.

De felteszem a kérdést :

  • Tudunk-e méltók lenni hozzá? - az őseink gerinces magatartásához
  • Tudunk-e méltón emlékezni ?
  • És tudjuk-e méltón továbbadni az emlékezés fájdalmát?

Mert minden azon múlik, hogy milyen módon adjuk tovább Trianon emlékét a következő generációnak, mert minden addig él , amíg szívünkben megőrizzük emlékét.

A napokban olvastam , hogy készítettek egy felmérést , arról , hogy  ki , milyen tájékozott a trianoni békediktátummal kapcsolatban , az eredményre nem lennének büszkék elődeink…

Tehát adott a feladat :

Kedves Szülők! Kollégák!

Fogjátok kézen a gyerekeket és üljetek le közösen az emlékezés mécseséhez és adjátok át a lángját, hogy méltón gondoljunk e napra, mert így tovább él a nemzeti emlékezet, arról, hogy volt egy Nagy Magyarország… és összetartozunk.

 Török Hajnal

magyar – történelem szakos tanár

2020.06.04.

Bozsó Dorina - vers

Bozsó Dorina 9/2 osztályos tanulónk sikeresen vett részt a Trianon 100-A magyar fájdalom és összetartozás versei pályázaton. Verse megjelent az antológiában, és az interneten olvasható.

Gratulálunk Dorinának. A verset olvassátok szeretettel.

Bozsó Dorina: Széttépett nemzet

 

Letölthető videó összeállítás a Trianonról

https://drive.google.com/file/d/1Yau4QlMLS9GFFupIcDPnPviiI48gfxmu/view?usp=sharing

Kiemelt partnereink

refegyh

parokia

mimk1

floch

vac

Ki olvas minket

Oldalainkat 77 vendég és 0 tag böngészi

FEL