„A mi épülésünkre is szolgálhat mindaz, amit a Szentlélek kegyelme különvált testvéreinkben megvalósít.” (UR 4)

A reformációból született egyházak és közösségek számára világszerte október 31., a lutheri reformáció szimbolikus dátuma emlékünnep, a hitújítás meghatározó időpontja, a közösségi identitás alapító eseménye.

Magyarországon már 1517 előtt is sokan követelték az egyház megreformálását. A reformáció a német lakosság közvetítésével a század közepére Magyarországon is elterjedt. Kezdetben főleg a városi polgárság bizonyult fogékonynak a mozgalomra. A szászok, a magyarok és a szlovákok egyaránt megszervezték a Luther Márton tanításain alapuló lutheránus (evangélikus) egyházaikat.

Magyar földön 1545-ben Erdődön rendezték az első protestáns zsinatot. A magyar reformációt Dévai Bíró Mátyás munkássága indította el. Az ország három részre szakadása után a reformáció kimagasló vezetői a török hódoltság területén Melius Juhász Péter, Erdélyben a magyarok között Heltai Gáspár, a szászok között Johannes Honterus, a Királyi Magyarország területén pedig Károli Gáspár voltak.

Iskolánkban méltó módon – Nyilas Zoltán esperes úr igehirdetésével, Boros Sámuel lelkész közreműködésével, templomi istentisztelet keretében - ünnepeltük a reformáció emléknapját.